Teljesen függővé válnak

Aggasztó felmérés: ennyit lógnak a neten a magyar fiatalok

2017. szep. 30. 21:33
Mezősi Aranka
(23) órákat tud a neten lógni: főleg
facebookozással és
játékkal tölti az
időt a világhálón /Fotó: Wéber Zsolt

Mezősi Aranka (23) órákat tud a neten lógni: főleg facebookozással és játékkal tölti az időt a világhálón /Fotó: Wéber Zsolt
Nagy Flóra

Magyarország — Akár a láncdohányosok a cigitől, úgy függnek a magyarok az internettől és mobiljuktól! Pláne, ami a fiatalokat illeti: a Vodafone Magyarország kutatása szerint a 16 és 21 év közöttiek naponta majdnem 3 és fél órát használják erre okostelefonjukat, lógnak a neten!

A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok 30 százaléka függő, átlagosan majdnem két órát tölt a világháló előtt, és ott főleg vicces tartalmakat, zenét és filmeket néz. Me­zősi Aranka (23) szerint a kutatás tényleg valós képet ad, ő legalábbis tökéletesen hozza a statisztikát.

– A mobil egyszerűen beszippant! Képes vagyok egy órán keresztül görgetni a Facebookot, a játékokról nem is beszélve. Az ismerősökkel és az iskolatársak­kal is ott tartom a kapcsola­tot, sőt már a tanár is a Face­book-csoportba küldi a tanulnivalót – mesélte Aranka.

Kata (19) állítja: egy napot sem bírna ki mobilja nélkül. – Könnyű mondani, hogy elvagyok nélküle, de szerintem egy napig sem menne. Ott tartom a kapcsolatot mindenkivel, állandóan a kezemben van – magyarázta a fiatal. /Fotó: Fuszek Gábor

A kutatás is alátámasztja,­ hogy elsősorban a Face­bookot, a Facebook Mes­sengert és a You­tube-ot­ használják a vizsgált netezők, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal. 30 százaléknak, amint van néhány szabad perce az iskolában vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, ám azt is bevallották, hogy 55 százalékukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

Rita (18) csak addig teszi le a mobilt, amíg valamit csinál. – Minden ezen zajlik: itt beszélünk, itt olvasunk híreket, egyszerűen csak akkor tesszük le, ha épp rohanunk valahova, vagy lefekszünk aludni – nevette el magát a lány. /Fotó: Fuszek Gábor

– Amerikában már külön neve is van a jelenségnek, amelyet magyarra fordítva „a lemaradástól való félelemként” fordíthatunk – kezdte Tóth Dániel virtuál-pszichológus, a generációs függőségi problémák kutatója. – Az emberek előszeretettel teszik közzé életük minden mozzanatát. Ha valamiről lemaradok, mert esetleg nem pillantottam rá a telefonomra, az rossz érzést kelt. A készülék eszköz arra, hogy mindenben naprakészek legyünk – tette hozzá a szakember.

Főleg a film és a zene mozgatja Pétert (18). – Minden haverral Messengeren beszélünk, telefonálni már csak anyukámmal szoktam. Ha nem csetelek, akkor filmet nézek vagy zenét hallgatok – fejtegette a ­fiatalember. /Fotó: Fuszek Gábor

Minél fiatalabb az ember, annál inkább netfüggő. Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet – 3,4 órát – a legfiatalabb korcsoport, a 16–21 évesek vannak a világhálón.

– Az új generációk már abban nőttek fel, amelyet a 30-40 év fölöttiek csak megtanultak. Így a fiataloknak magától értetődő, hogy majdnem állan­dóan kézben van a mobil. Az igazi baj az, hogy már a valóban megélt élményt is felülírja a technika – részletezte Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus.

Ábránkon láthatja, hogy mivel és mennyi időt töltenek el a neten a fiatalok

A szakember hozzátette: az applikációkon szerzett lájkok, megosztások ma már nagyon erős visszajelzések, sokan vágynak elismerésre egy új fotó vagy videó feltöltésekor.

– Főként azokat ejti rabul a mobiljuk, akik vágynak a visszajelzésekre. Például a magányosak vagy akik szociális kapcsolataikban nem olyan erősek, „kitapétázzák magukat” a közösségi médiában, hogy megkaphassák a kellő elismerést, dicsérő szavakat – folytatta Skultéti-Szabó Katalin.

Ezt a felmérés is igazolja: az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál.

Több mint négy évtizede indították az első hívást

Egészen pontosan 1973. április 3-án történt az első mobiltelefon-hívás. A Motorola cég egyik mérnöke, Martin Cooper indította a beszélgetést, a hívott fél fő konkurensük, a Bell Labs vezetője, Joel S. Engel volt. Cooper csak ennyit mondott, amikor Engel felvette a telefont: „Joel, itt Marty beszél. Egy mobiltelefonról hívlak, egy igazi, hordozható telefonról.” A hordozható persze mai szemmel nézve nevetséges kifejezés, hiszen a készülék akkora volt, mint egy rádió.

Ebben is különböznek a nők és a férfiak

Tóth Dániel virtuálpszichológus szerint míg a nők többet posztolnak közösségi oldalukon, „lájkolnak”, kommunikálnak, addig a férfiak jóval céltudatosabban használják a felületet: kifejezetten munkára, randiszervezésre vagy éppen játékra. Az biztos, hogy a telefonok használata egy jóléti, társadalmi, kényelmi dologgá vált, ami akár pótcselekvésként, akár figyelemelterelésként vagy éppen stresszoldásként is funkcionál napjainkban.

Digitális detox

Magyarországon is gyógyították már a digitális dolgok iránti túlzott rajongást: digitális detoxikálásnak nevezték a szervezők a 2014-ben először szervezett, háromnapos kúrát. A kezelés során a résztvevőknek átmenetileg teljesen le kell mondaniuk minden kütyüjükről, telefonjukról, táblagépükről. Sőt a szervezők még arról is gondoskodtak, hogy a vendégházban, ahol a kurzus volt, térerő se legyen és így nem lógnak a neten.

Lógnak a neten
Show Buttons
Hide Buttons
designed by Honlapdiszkont