A hét témája: ide vezet, ha a gyerek az úr

Így fest, ha a gyerekek kezébe kerül az 
irányítás. Móka és 
kacagás, valamint 
temérdek édesség. 
De szabad ezt hagyni a gyerekeknek?/Fotó:Gy.Balázs Béla

Így fest, ha a gyerekek kezébe kerül az irányítás. Móka és kacagás, valamint temérdek édesség. De szabad ezt hagyni a gyerekeknek? / Fotó:Gy.Balázs Béla
Vági Bence újságíró

Magyarország — Csoki ebédre, véget nem érő játékidő, és persze mesék temérdek mennyiségben. Többek között ezeket kívánja szinte minden gyermek, nem is beszélve a délutáni alvás eltörléséről és az autó dudájának féktelen nyomkodásáról. Ezzel jár, ha a gyerek az úr.

Gyereknap alkalmából úgy döntöttünk, rávesszük a szülőket, hogy kicsit lazítsanak a gyeplőn, nézzük meg, mi történik akkor, ha egy napra gyermekeik kezébe kerül az irányítás.

Ha a gyerekeken múlna, minden bizonnyal csak édességet ennének egész álló nap. Miki és Abigél és így tett azon a napon, amikor ők írták a szabályokat / Fotó:Gy.Balázs Béla

– A kislányom elég nagyszájú, úgyhogy kíváncsi vagyok, mi fog történni. Meglehet, hogy az apja szívrohamot kap – kezdte Megyesi Anita, aki vállalta, hogy gyermekei, a 6 éves Miklós és a 8 éves Abigél átvehetik az irányítást.

– A kisfiunk nagyon szeret számítógépezni, legózni, rajzolni, mászni, kardozni, focizni. Abigél szívesen sminkel, fodrászkodik és hordja a ruháimat vagy a magas sarkúmat. A mesékért és az édességért mindketten odáig vannak – mesélte az anyuka, aki nem sokkal később már a kislány fodrászszékében ült, míg édesapja arra várt, hogy felkenjék rá az első réteg alapozót.

– Nagyon furcsa érzés, mintha nem kapna levegőt a bőröm – szörnyülködött Lendvai Miklós, aki legalább csinosan vette fel a paripa szerepét, amikor Mikike kendővel a fején kardpárbajra hívta ki nővérét édesapja nyakában. Energiapótlásul mindkét lurkó számára a csokoládé szolgált, rendes ételt alig-alig fogyasztottak. A kivételes nap során a délutáni szundi is elmaradt.

– A csúnyább meséket, a számítógép- és telefonhasználatot szabályozzuk, de általában engedékenyek vagyunk. Abigél nagyon öntörvényű. Bár az apja betörné, én próbálom elfogadni, hogy ilyen a személyisége – magyarázta Anita.

A 6 éves Mikike bármennyi időt képes lenne legóival tölteni, amiben Miklós, az édesapa is partner/Fotó:Gy.Balázs Béla

Csite András szociológus alátámasztotta, hogy az egyre inkább kiéleződő érvényesülési verseny miatt teszünk meg szinte mindent gyermekeinknek.

– Európai léptékű karrierre készítjük fel őket, az érvényesülési versenyt azonban sokszor túlértékeljük, és a végén mi alkalmazkodunk a gyerekeinkhez. Egyre többet fektetünk beléjük, a családon belüli fogyasztásuk aránya minden korábbinál nagyobb mértékű – magyarázta a szakértő.

Skultéti-Szabó Katalin pszichológus szerint nem kell feltétlenül kiszolgálnunk gyermekeinket, boldogságuk a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, harmonikus háttér és a minőségi kapcsolatok kialakításán múlik. – Nem szabad, hogy mindent a gyerek határozzon meg, különben egy egocentrikus, elkényeztetett generációt nevelünk ki. Érzelmileg kell összhangban lennünk velük. Ha például egyest hoznak haza az iskolából, szidás helyett motiváljuk őket azzal, hogy legközelebb jobban teljesítenek. Ezzel egészséges önértékelést és belső biztonságérzetet alakítunk ki bennük. Így az életszemléletük pozitív lesz, nem fognak félni a kudarctól, és boldogabban élik majd az életüket – magyarázta Skultéti.

A szépségipar családi körben is igen látványos tud lenni. Abigél azonban nemcsak magát csinosítja ki, hanem édesapját is, ha úgy tartja kedve/Fotó:Gy.Balázs Béla

Egy a Rina Mae Acosta és Michele Hutchison The Happiest Kids in the World (A legboldogabb kisgyerekek a világon) című könyvében megjelent, a gyerekek boldogságát 29 országban vizsgáló UNICEF-felmérés szerint hazánk összességében a 20. helyet foglalja el. Oktatás tekintetében a 8., anyagi jólét szerint a 18., egészség és biztonság szempontjából a 20. helyen végeztünk, míg a környezet minősége, ahol gyermekeink felnőnek, csupán a 22. helyre volt elég. Neveltetésük alapján mindössze a 24. helyen kullogunk.

– Sokan nem jól szeretik itthon a gyermekeiket. Nincs hozzájuk türelmük, nincs rájuk idejük. Ezért is kerülhettünk a 20. helyre. Egy szerető család kell, semmi több – summázta a gyermekek boldogságának a kulcsát Megyesi Anita.

Egyetemes gyermeknap

Az ENSZ 1954-ben javasolta, hogy az egyetemes gyermeknapot minden országban tartsák meg a kormányok számára megfelelő napon. Az ünnep célja a gyermekek testvériségéről, a jólétük érdekében kifejtett küzdelemről, valamint az egymás közti megértésről való megemlékezés.

A legboldogabb gyerekek listáján a 20.-ak vagyunk/Grafika:Séra Tamás

Nemzetközi gyermeknap

A világ számos országában június 1-jén tartott ünnepet először Törökországban rendezték meg 1920-ban, majd a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Különösen a volt kommunista országokban vált népszerűvé, Magyarországon 1931-ben kezdték ünnepelni a gyermekhetet. Egynapossá 1950-ben vált, attól kezdve tartják május utolsó vasárnapján.

Blikk

Ha a gyerek az úr
Show Buttons
Hide Buttons
designed by Honlapdiszkont