• komplex tudomány
  • azt vizsgálja, h. a sérült állapot – milyen hatást gyakorol a pszichés jelenségekre

Általános gyógypedagógiai pszichológiai diszciplinák:

  • gondolkodás
  • személyiség
  • munka
  • fejlődés
  • nevelés-oktatás
  • szociál
  • teszt
  • érzékelés
  • pszichoterápia

Speciális szakpszichológiák:

  • értelmi fogyatékosok
  • hallási fogyatékosok
  • látási fogyatékosok
  • testi-és mozgásfogyatékosok
  • beszédsérültek
  • értelmileg sérültek

A sérült állapot vizsgálatának két nagy területe:

  • a fogyatékosok pszichés jelenségeire gyakorolt hatások vizsgálata (pszichés alkalmazkodás, fejlődés )
  • környezeti hatások vizsgálata ( spontán: előítélet, tudatos: fejlesztés )

A gyógypedagógiai pszichológia CÉLJA:

  • a sérültek segítése pszichológiai módszerekkel – a társadalomba való beilleszkedésben

Két nagy területe van:

  • elméleti ( kutatás )
    • szociálpszichológia
    • személyiséglélektan
    • általános lélektan
    • fejlődéslélektan
  • gyakorlati ( eredmények alkalmazása )

Tudományelméleti ága:

  • ált. kérdésekkel foglalkozik
  • vizsgálja, h. mi a tudomány célja, tárgya, részterületei

1. Gyógypedagógiai fejlődéslélektan:

  • vizsgálja a fejlődés ütemében történő elakadásokat, lemaradásokat – és h. ezek mennyire maradandóak

elve: kórosból → általánosba következtetés

  • megismeri a kóros folyamatokat – ezáltal következtet a norm. fejlődésre

kutatási témái:

  • megzavart anya-gyermek kapcsolat → ez hogyan befolyásolja későbbi interperszonális kapcsolatait
  • biológiai és társadalmi tényezők szerepe a fejlődésben
  • milyen következményekkel jár az elsődleges organikus sérülés – hogyan lehet megelőzni a következményeket
  • szülői reakciómódok hatása a fejlődésre

2. Fogyatékosok ált. pszichológiája:

  • kutatja, h. az elsődleges sérülés:
    o milyen elváltozásokat okoz a személyiségfejlődésben
    o milyen hatása van a KOGNITÍV folyamatokra

3. Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika:

  • tartalmazza a megismerés módszereit és eljárásait
  • csak KOMPLEX vizsgálattal ismerhető meg a gyerek
  • ÁLTALÁNOS módszereket tartalmaz
    • b.mely populációnál
    • alkalmazható
    • anamnézis
    • megfigyelés
    • körny.tanulmány
  • SPECIÁLIS módszereket tartalmaz
    • egy-egy fogyatékossági területre
    • adaptált tesztek
    • IQ-tesztek
    • Snejders Omen – teszt
    • Frostig-teszt

4. Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan:

  • a sérültek  NEVELÉSÉNEK és OKTATÁSÁNAK pszichológiai megalapozása a cél
  • két területe van:
  • neveléslélektan:
    • foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel
    • korai gondozással, neveléssel
    • iskolai nevelési feladatokkal  (jutalmazás, büntetés, motiváció)
    • felnőttek szexuális nevelésével
    • időskori fejlesztés lehetőségeivel
  • oktatáslélektan:
    • a speciális oktatáshoz nyújt pszichológiai segítséget
    • tantárgypszichológiák kidolgozása
    • egyes tantárgyak fejlesztési lehetőségei

5. Gyógypedagógiai munkalélektan:

  • a munka egészségtanával és patológiájával foglalkozik
  • munkahelyi ártalmak és alkalmazkodás kérdéseivel

6. Gyógypedagógiai szociálpszichológia:

  • a TÁRSADALOM oldaláról vizsgálódik
    • előítéletek leküzdése
    • társadalmi magatartás
    • „+” átformálása
    • társadalmi attitűdök a fogyatékossággal szemben
  • az Egyén oldaláról vizsgálódik
    • gátló körülmények feltárása, mely gátolja a beilleszkedést
    • akadályozott helyzet és másság megértése
  • a feltűnőséggel párhuzamosan romlik a fogyatékosok megítélése
  1. A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZTERÜLETEI
  • komplex tudomány
  • azt vizsgálja, h. a sérült állapot – milyen hatást gyakorol a pszichés jelenségekre

Általános gyógypedagógiai pszichológiai diszciplinák:

  • gondolkodás
  • személyiség
  • munka
  • fejlődés
  • nevelés-oktatás gyógypedagógiai pszichológia
  • szociál
  • teszt
  • érzékelés
  • pszichoterápia

Speciális szakpszichológiák:

  • értelmi fogyatékosok
  • hallási fogyatékosok
  • látási fogyatékosok
  • testi-és mozgásfogyatékosok pszichológiája
  • beszédsérültek
  • értelmileg sérültek

A sérült állapot vizsgálatának két nagy területe van:

  • a fogyatékosok pszichés jelenségeire gyakorolt hatások vizsgálata (pszichés alkalmazkodás, fejlődés )
  • környezeti hatások vizsgálata ( spontán: előítélet, tudatos: fejlesztés )

A gyógypedagógiai pszichológia CÉLJA:

  • a sérültek segítése pszichológiai módszerekkel – a társadalomba való beilleszkedésben

Két nagy területe van:

  • elméleti ( kutatás )
    • szociálpszichológia
    • személyiséglélektan
    • általános lélektan
    • fejlődéslélektan
  • gyakorlati ( eredmények alkalmazása )
    • nevelés-és oktatáslélektan
    • munkapszichológia
    • klinikai pszichológia
    • pszichodiagnosztika

Tudományelméleti ága:

  • ált. kérdésekkel foglalkozik
  • vizsgálja, h. mi a tudomány célja, tárgya, részterületei
  1. Gyógypedagógiai fejlődéslélektan:
  • vizsgálja a fejlődés ütemében történő elakadásokat, lemaradásokat – és h. ezek mennyire maradandóak

elve: kórosból → általánosba következtetés

  • megismeri a kóros folyamatokat – ezáltal következtet a norm. fejlődésre

kutatási témái:

  • megzavart anya-gyermek kapcsolat → ez hogyan befolyásolja későbbi interperszonális kapcsolatait
  • biológiai és társadalmi tényezők szerepe a fejlődésben
  • milyen következményekkel jár az elsődleges organikus sérülés – hogyan lehet megelőzni a következményeket
  • szülői reakciómódok hatása a fejlődésre
  1. Fogyatékosok ált. pszichológiája:
  • kutatja, h. az elsődleges sérülés:
    • milyen elváltozásokat okoz a személyiségfejlődésben
    • milyen hatása van a KOGNITÍV folyamatokra
  1. Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika:
  • tartalmazza a megismerés módszereit és eljárásait
  • csak KOMPLEX vizsgálattal ismerhető meg a gyerek
  • ÁLTALÁNOS és SPECIÁLIS módszereket tartalmaz

↓                         ↓

b.mely populációnál      egy-egy fogyatékossági területre

alkalmazható                adaptált tesztek

– anamnézis                            – IQ-tesztek

– megfigyelés              – Snejders Omen – teszt

– körny.tanulmány                  – Frostig-teszt

  1. Gyógyp.ai nevelés-és oktatáslélektan:
  • a sérültek NEVELÉSÉNEK és OKTATÁSÁNAK pszichológiai megalapozása a cél
  • két területe van:
    • neveléslélektan:
      • foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel
      • korai gondozással, neveléssel
      • iskolai nevelési feladatokkal (jutalmazás, büntetés, motiváció)
      • felnőttek szexuális nevelésével
      • időskori fejlesztés lehetőségeivel
    • oktatáslélektan:
      • a speciális oktatáshoz nyújt pszichológiai segítséget
      • tantárgypszichológiák kidolgozása
      • egyes tantárgyak fejlesztési lehetőségei
  1. Gyógyp. ai munkalélektan:
  • a munka egészségtanával és patológiájával foglalkozik
  • munkahelyi ártalmak és alkalmazkodás kérdéseivel
  1. Gyógyp.ai szociálpszichológia:
  • a TÁRSADALOM és EGYÉN oldaláról vizsgálódik

↓                        ↓

– előítéletek leküzdése            – gátló körülmények feltárása, mely gátolja a

– társadalmi magatartás             beilleszkedést

„+” átformálása                   – akadályozott helyzet és másság megértése

– társadalmi attitűdök a

fogyatékossággal

szemben

  • a feltűnőséggel párhuzamosan romlik a fogyatékosok megítélése
  1. A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ SZEMLÉLETŰ KÉRDÉSEI

Gyógyp. ai pszichológia kezdetei:

  • Ranschburg Pál – pszichológiai laboratóriuma – lelki jelenségek vizsgálata
    • ép és kóros jelenségek vizsgálata
    • fogyatékos és nem fogyatékos személyek összehasonlító elemzése
    • érzékelés,-figyelem-, és emlékezetvizsgálatokhoz korszerű módszereket és eszközöket tervezett

Gyógyped.ai pszichológia hagyományos értelmezése:

  • lelki jelenségek vizsgálata
  • újabb kutatási eredményekkel megcáfolták a régebbi kutatási eredményeket
  • vizsgálódási körük:: tankötelezettek, akik gyp.ai oktatásban részesültek
  • cél: a gyógyp.-nak nyújtsanak segítséget a pszichés jelenségek megértéséhez és h. erre építhesse munkáját
  • defekt-specifikus szemlélet: hiányosságokra épített, melyek hiányoztak v. nem jól működtek ( fogyatékosság-centrikus szemlélet )  → cél: szegregált oktatásra való kiválogatás
  • diagnosztika célja volt: kiválogatás a HOMOGÉN tanulócsoportok létrehozása végett
  • magyar képviselői: Nagy László, Vértes O. József, Schnell János

 

A II. világháború utáni helyzet:

  • gazdasági-társadalmi változások
  • HUMANISTA eszmék elterjedése → felértékelődött az emberi élet értéke → így a fogyatékosoké is
  • figyelem irányult a hátrányos helyzetű csoportok felé → tolerancia légköre alakult ki
  • ezekhez JOGI TÁMOGATÁS is kellett:
    • ENSZ – Emberi és Gyermeki jogokról szóló deklarátuma
    • deklarátum a szoc. fejlődésről és haladásról
    • – az értelmileg retardáltak ált. és speciális jogairól szóló deklarátum
      • azon jogok illetik meg őket, mint az épeket
      • speciális képzéshez, oktatáshoz, neveléshez, rehabilitációhoz való jog
      • anyagi biztonsághoz való jog

Fő tendenciák a szemléletváltozásban:

  • az egész személyiség figyelembevétele, tanulmányozása ( „person first” )
    • hangsúlyozza a dinamikus összefüggéseket a személyiségen belül
    • alapjaiban zavart a szocializációs folyamat a fogy. személyeknél
    • szociális hatásokat is ezért vizsgálja
  • életkori határok kitágulása
    • mind felfelé, mind lefelé kitolódik az életkori határ
    • felnőttkor, időskor tanulmányozása
    • korai felismerés, fejlesztés, gondozás tanulmányozása
  • pozitív személyiségjegyek feltárása
    • pozitívumokra való építés – mi az, amiben jó képességű, mire lehet építeni a kompenzáló, korrigáló eljárásokat
    • más kritérium alapján minősül v.ki fogyatékosnak gyermek és felnőttk.ban
      • gyermekkorban: intellektuális funkciók, tanulás akadályozottsága
      • felnőttkorban: extraintellektuális funkciók, szociális inkompetencia

alapján minősül v.ki fogyatékosnak

  • fogyatékossági határok megvonásának kérdése
    • meddig fogyatékos v.ki?
    • régen a határt meghatározta:
      • társadalom önkényessége, toleranciája, elvárásai
      • az elmaradott népesség és enyhe ért. Fogyatékosság között elmosódott a határ
    • mai tendencia: széthúzódik a határ, szélesebb az ÁTLAG emberek sávja
      • egyre nagyobb a szórás, mely érvényesül:
        • NEGATÍV irányban – ennek oka:
          • sok a szociálisan hátrányos helyzetű ember
          • ma már nehéz a követelményeknek való megfelelés
        • POZITÍV irányban – ennek oka:
          • javuló szociális és nevelési feltételek
          • megnőtt az információk felvételi lehetősége
        • cél: h. minél kevesebben sodródjanak a fogy. Kategóriába → kevesebben stigmatizálódjanak
      • normalizációs elv:
        • a fogyatékosok életkörülményeit az épek körülményeihez kell közelíteni
        • biztosítani kell a tanuláshoz, munkához, kultúrálódáshoz, szabadidő-eltöltéshez való jogukat
        • érintkezés lehetősége az ép társakkal
      • komplex megismerés elve:
        • a sérült személyiséget komplexen kell szemlélni
        • a személyiséget környezetével együtt kell alaposan vizsgálni
        • a vizsgálatokba sok határtudományt kell bevonni
      • homogenitás és heterogenitás elve:
        • a populációban – heterogén a fogyatékosok köre
        • kérdés az, h. van-e olyan szempont, amely alapján homogenitásra kell törekedni?
        • Ha igen, milyen szempont alapján legyen homogén ez a csoport?
  1. A BÖRTÖNSZERŰ FRUSZTRÁCIÓS HELYZET – AZ INADAPTÁCIÓS SZEMÉLYISÉG DINAMIKÁJA

A fogyatékosok csökkentértékűségi érzése:

– ez Maslow szükséglet-hierarchiájának elmélete alapján érthető meg

– a fogyatékosok nehezen tudnak eljutni az önmegvalósításhoz  – MERT:

– a fogyatékosság akadályozza a – lelki élet érvényesülésének vágyát

→ ebből az erős hátrányból kifolyólag → kompenzációra törekszik

– a kompenzációs folyamatból adódik a csökkentértékűségi érzés

A börtönszerű frusztrációs helyzet kialakulása:

– Lewin mezőelmélete alapján érthető meg

– minden történés – csak a személy és környezete egységében vizsgálható

Norm. alaphelyzet:   személy és környezete kölcsönhatásban vannak egymással

SZEMÉLY   ↔  KÖRNYEZET

Frusztrációs helyzet: 

  • egy motivációs jelleg v. helyzet a személyt a céltárgy felé löki → várakozási feszültség mozgósítja a személyt, h. a céltárgy felé mozduljon
  • a céltárgy – pozitív felszólító jelleget vesz fel, mely érdekessé válik a személy számára
  1. SZEMÉLY +    CÉLTÁRGY

     motiváció

     feszültség

 

  1. SZEMÉLY                       +    CÉLTÁRGY

 

  • a céltárgyat akadály veszi körül, elérhetetlenné válik a személy számára
  • a feszültség → a meghiúsulás feszültsége lesz

FRUSZTRÁCIÓ  alakul ki a személyben

  • a frusztráció AGRESSZÍV levezetést nyer
    • kifelé vezetődik le: bűnbakkeresés, élcelődés, tettlegesség, csúnya beszéd
    • befelé vezetődik le: önvád
    • frusztráció elviselése

 

Frusztráció – fogyatékosság esetén:

STRUKTÚRÁLIS és DINAMIKAI különbségek észlelhetők ebben a helyzetben

↓                           ↓

az akadály a            sem a céltárgy, sem a környezet sok más ténye sem érhető el

személyt veszi körül

SZEMÉLY             +    CÉLTÁRGY

ez a „börtönszerű

frusztrációs helyzet”

A „börtönszerű frusztrációs helyzet” következményei:

  • az agresszió befelé vezetődik le:
    • önvád
    • önértékelési válság
  • „kimenni a mezőből” tendencia:
    • elhagyni ezt a helyzetet
    • úgy tesz, mintha nem venne róla tudomást
    • élményeit elbagatellizálja
  • irrealitás világába való menekülés:
    • téveszmék
    • fantázia – világába való menekülés

A „börtönszerű frusztrációs helyzet” viselkedéses következményei:

  • redukált v. áthelyezett célválasztás:
    • olyan célt jelöl meg az eredeti céltárgy helyett, amit el tud érni
    • alacsonyabb célt jelöl meg:
      • ez Hoppe-elméletével – igényszint-mozgás elméletével kapcsolatos
        • a folyamatos kudarcok hatására → igényszintünket alacsonyabbra helyezzük
        • a folyamatos sikerek hatására → igényszintünket magasabbra helyezzük
        • mindezeket az ÉNVÉDELEM céljából tesszük
      • akadályhatárolta terület tágítása:
        • a szakember, a fogyatékos személy egyre több készségét fejleszti, több ismerethez juttatja
        • így segíti a fogyatékost, hogy egyre kevésbé kerüljön frusztrációs helyzetbe

                

  1. A SÉRÜLT ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT – ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK

Anya-gyermek kapcsolat:

  • mindkét fél számára ösztönhelyzet
  • veleszületett, ösztönös eredete van
  • megnyilvánulási formája:
    • gyermek részéről: sírás, szopási tevékenység
    • anya részéről: szoptatás, megnyugtatás, karbavétel
  • ha kettejük kapcsolata jól működik → feszültségoldó hatása van
  • ha zavar van kettejük kapcsolatában → annak hatása mindkettőjüknél megnyilvánul
  • a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális elemek játszanak fontos szerepet
  • ANYA → metakommunikatív jelzésekkel tudja közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát
  • GYERMEK → reagál ezekre a jelzésekre
  • ha az anya kiegyensúlyozott, nyugodt → gyermeke is az lesz
  • ha az anya feszült, zaklatott → gyermeke is az lesz

probléma esetén megváltoznak a viselkedésárnyalatok

  1. anyai beszéd hangszíne → melyet jól érzékel a gyermek

Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél:

  • alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet
  • anomáliákat okoz kapcsolatukban
  • az anya konfliktushelyzetbe kerül:
    • két ellenirányú erő áll egymással szemben
    • a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában, nem tudja elfogadni gyermekét – ami gyakran nem tudatos DE:
      • mégis szeretnie kell, mert „egy anyának ez a dolga”

Megzavart anyai viselkedés konfliktushelyzete:

  1.                              3.

ANYA                                  GYERMEK

  1. 4.
  1. / szeretnie kell a gyermekét, ez saját elvárás az anyától, mert így szocializálódott
  2. / szeretnie kell a gyermekét, ez a közösségi norma, a közösség elvárása
  3. / nem tudja szeretni gyermekét, mert nem ilyenre vágyott
  4. / nem tudja szeretni gyermekét, mert a társadalom sem fogadja be megfelelő módon

A helyzetnek  3 megoldási módja van:

  • nyílt elutasítás: az ellenoldali erő győz
  • elhagyja, intézetbe adja gyermekét
    • elfogadás: „szeretet-erő” győz
  • rejtett erőtartalékai vannak az anyának
    • családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás
  • szakember segítsége – rehabilitációs konzultáns
  • a spontán elfogadás ritka
  • rejtett elutasítás: egyik erő sem elég erős
    • úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de megmarad a belső elutasítás – mely nem tudatos
    • ezt a gyermek megérzi → tüneteket produkál
    • az anya – elhárító mechanizmusokat alkalmaz – hogy ezen érzéseit eltussolja

Elhárító mechanizmusok:

  • gyermek fogyatékosságának eltagadása:
    • a sérülés fokától függ, h. ez mennyire kivitelezhető
    • nem hajlandó szembesülni a gyermek fogyatékosságával
    • formái:
      • teljes eltagadás
      • részleges eltagadás:
        • elbagatellizálja a problémát
        • „majd kinövi”
        • kevésbé látja súlyosnak a problémát
      • Th: az elfogadásra kell koncentrálni, szakember segítsége szükséges
    • felelősség másra hárítása:
      • az anya célja az önbecsülés fenntartása
      • ennek az az ára, h. más ember önbecsülését leszállítja → apa v. orvos hibáztatása, felelősség rájuk hárítása
    • gyermek felruházása, nem létező képességekkel:
      • mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése
      • észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja enyhíteni a következményeit
    • reakcióképzés:
      • az elfojtott tudattartalmat – nem megfelelő viselkedéssel reagálja le
      • ez valódi megoldást nem nyújt
      • cél: önbecsülés védelme
      • drága ajándékokkal halmozza el a gyermeket
    • önbüntető életstílus:
      • a reakcióképzés szélsőséges, súlyos formája
      • életstratégiává válik a reakcióképzés
      • az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke
        • lemond élete fontos dolgairól
        • nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a gyermekkel lehessen

Ezen elhárító mechanizmusok létrejöhetnek:

  • ha az elsőszülött gyermek fogyatékos
  • ha az elsőszülött gyermek ép → a második gyermek fogyatékos

Sérült gyermeket nevelő családban az apa és testvérek helyzete:

  • apáknál is észlelhetők ilyen tünetek, csak enyhébb formában, kisebb intenzitással ( ez az apa és anya eltérő attitűdjéből adódik  – eltérő a viszonyulásuk )
  • testvérek:
    • kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk
    • el szeretnének szigetelődni a családtól
    • kicsúfolják őket a testvéreik miatt
    • félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk testvérüket
  • Th: családterápia, pszichoterápia
    • az anyának nyújtott segítség PREVENCIÓ a gyermek számára – általa indirekt segítünk a gyermeknek

A szülők házassága:

  • harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
    • Gyermek születése után még erősebbé válik a házastársi kötelék
    • erősíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás
  • nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
    • menekülnek a problémák elöl
    • vádaskodás
    • házasság megromlása → válás
    • munkába menekülés
  • Th: házasságápolás = preventív gyermekvédelem
    • a gyermeknek nagyon fontos, h. a szülők is szeressék egymást, ne csak külön-külön a gyermeket szeressék, mert ez kevés lenne önmagában

Dr. Hídvégi Márta vizsgálata 2002-ben:

  • értelmi sérült gyermekek családi helyzetét vizsgálta:
    • 60 családot vizsgált
    • gyógypedagógusokat, gyp.-hallgatókat
    • kollégiumi nevelőtanárokat
    • tanítókat, tanárokat
    • szülőket, gyermekeket ért hatásokat
    • korai szocializációt
    • szülői reakciómódokat, előítéletességet
  • ki észlelte a fogyatékosságot ( 42% szülők, 37% orvos, 17% pedagógus )
  • környezet reakciói, családtípusok:
    • befelé típusú: beengedi a külső környezeti hatásokat, fontos számukra, alkalmazkodnak a negatív véleményekhez ( nem szerencsés típus )
    • kifelé típusú: elhatárolódik küső környezetétől, nem engedi be a negatív külső hatásokat, nem fontos számukra a környezet reakciója
  • házasság alakulása
    • 46% u.olyan maradt a házasság
    • 24% megerősödött a házasság
    • 30% megromlott a házasság
    • 5% válás
  • szülők elhárító mechanizmusai
    • eltagadás volt a leggyakoribb
    • TANAK-os családban jellemzőek e mechanizmusok
  • pedagógusok előítéletessége
    • legelőítéletesebbek: ált. iskolai tanítók
    • leginkább nem előítéletesek: gyp. Hallgatók
  • konkrét javaslatok
    • felnőttsége, munkába állása
    • hogyan lesz családja
    • fogyatékosság tényének közlése
    • feldolgozhatatlan trauma a család számára
  1. A STIGMA PSZICHODINAMIKÁJA
  • a stigmát ősidők óta használják – stigmatizálnak egyes személyeket
  • negatív társadalmi hozzáálláshoz társul
  • ilyen stigma pl. a negatív hozzáállás a fogyatékos emberrel szemben

közvetlen

STIGMA                                            „ÉN-KÉP”             – a stigma közvetett és

hatás                                                                közvetlen hatással van

az „én-kép”-re

közvetett                            – a megbélyegzett személy

hatás                                     „én-kép”-e átalakul

megváltozott                                                                 – kisebbségi érzése lesz

társadalmi magatartás

A stigmatizációra vonatkozó elméletek:

 

  1. biológiai –etológiai elméletek
  • etológia – állati viselkedéssel foglalkozik
  • biológiailag célszerű viselkedés, ha kiközösítjük társainkat
  • a sérült egyed kiközösítése – halálra ítélése
  • ez a viselkedés csak az állatvilágban fogadható el, emberek világában ezek nem alkalmazhatók
  1. Goffmann – stigma elmélete
  • az elutasítást a csonkolással állította párhuzamba
  • a stigma v.milyen erkölcsi bűnhöz társult ( aki lopott → levágták a kezét )
  • a stigmatizáció – nemzedékről-nemzedékre hagyományozódik tovább
  1. Dinamikus elméletek csoportja:
  • ezen elméletek alapja, h. a stigmatizált ember látványa, közelsége – az emberben szorongást kelt
  • alaklélektan- Gestalt pszichológia
    • a diszharmónikus formákra az emberek szorongással reagálnak
    • ez velünk született tulajdonság
    • a csecsemő sírással reagál egy torzult arcra
  • szociális elmélet
    • szociális magatartásunk bizonytalan, ha stigmatizált személlyel találkozunk
    • észrevegyük-e fogyatékosságát, vagy ne?
    • magatartásunk mesterkéltté válik → kellemetlen feszültség → így inkább elkerüljük ezeket a frusztrációt kiváltó helyzeteket
  1. szociális hátrányoktól való félelem
  • ha fogyatékos emberrel találkozunk, lehet h. bennünket is „olyannak” látnak az emberek
  1. magyarázó elv
  • azért kerüljük a fogyatékos személyeket, mert arra emlékeztetnek bennünket, h. ez velünk is megtörténhet
  • ok: saját értékeink féltése

Én-kép változása a stigma hatására:

  • az én-kép negatív irányban változik a stigmatizáció hatására – az én-kép „feed-back” mechanizmus alapján módosul:
    • torz kép vetítődik vissza a fogyatékos személyről → így mindig negatívabb képet kap vissza magáról → ez épül be az én-képébe → a fogyatékos ember negatív beállítódása jön létre
  • ez elleni védekezés módja → stratégiák alkalmazása

Sérült identitás legyőzésének stratégiái:

  1. stigma eltüntetésének kísérlete:
  • a legkézenfekvőbb reakció, mely nem pozitív reakció
  • nem szolgálja az alkalmazkodást
  1. sérült képességek fejlesztése:
  • bizonyos mértékig pozitív alkalmazkodásnak tekinthető
  • addig jó, amíg a funkció öröme motíválja
  1. épen maradt funkciók területén végzett kompenzáció:
  • a vakoknál a tapintás v. az emlékezet fejlesztése
  • Adler: A szervi csökkentértékűségről c. munkája – hogyan kompenzálja a sérült területet a személy
  1. valósággal való szakítás:
  • negatív alkalmazkodás – menekül abból a világból, ahol a stigmájával együtt kell élnie
  • kifejező eszközei: játék, ábrándozás, álmodozás, fantáziálgatás
  1. másodlagos haszon a stigmából:
  • „betegségelőny”-nek is nevezhető
  • Minden sikertelenségét a stigmájára fogja
  1. stigma átértelmezése:
  • meggyőzi magát arról, h. így sokkal jobb, mintha nem lenne stigmája
  1. agresszív kapcsolatteremtés:
  • rossz alkalmazkodási forma
  • nem veszi figyelembe az épek finom metakommunikatív jelzéseit → nem akarja észrevenni, h. nem akarnak vele kapcsolatot létesíteni
  1. előre védekező visszahúzódás:
  • nem meri magát kitenni a társadalom elutasításának
  • saját köreiben mozog, visszahúzódik
  • szigettársadalom létrejötte
  • megkímélik magukat a kedvezőtlen, külső hatásoktól
  1. A FIZIKAI SÉRÜLÉS HATÁSA A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJÁRA

A gyermek eleve adott szociális kapcsolatai:

  • anya-gyermek kapcsolat
  • család: anya – gyermek – apa kapcsolat
  • fontos szempont a családban:
    • fizikailag ép állapot rendben legyen a gyermeknél
    • a testi-és mozgásfejlődés van a központban
    • ha ezek mind rendben vannak, akkor háttérbe is szorulnak

Fizikai sérülés esetén:

  • fokozott figyelem irányul a sérülésre
  • más, fontos tényezők szorulnak háttérbe ( pl. szociális kapcsolatok )
  • fontos szempont a családban, h. hogyan lehet kompenzálni ill. fejleszteni a sérült funkciót
  • a normális egyensúly eltolódik
  • ikerpár vizsgálata, ahol az egyik sérült:
    • a sérült gyermek felé kevesebb a korlát
    • kevesebb szabálynak, feladatnak kell megfelelnie
    • több türelem jut neki – jobban tolerálják viselkedését
  • következmény:
    • a sérült gyermek szociális fejlődése nem vesz megfelelő irányt
    • sérül a szocializáció folyamata
    • ezek a gyermekek nincsenek kitéve a szocializációs hatásoknak
    • zavart a kortársközösségbe való bekerülésük
    • nincs, vagy hiányos a szociális készségük
    • kevés tapasztalattal rendelkeznek
    • a társak negatív előítéleteivel találkoznak

Önkéntesen felvett szociális kapcsolatok:

  • a fizikai sérülésnek KÖZVETETT és   KÖZVETLEN hatásai vannak

↓                             ↓

kapcsolatteremtő         asszociációs

hatás                        hatás

kommunikáció             társítjuk a jegyeket: szépség – jóság

zavara                                                       csúnya-gonosz

verbális, nonverbális

→ ez azt jelentené, hogy a fogyatékosság jellembeli hibával is társul?

Kép-preferencia teszt:

  • 9-11 év közötti gyerekek körében történt vizsgálat
  • 10 képet kapnak, u.a. a kisfiú van mindegyiken, csak más-más fogyatékossággal, + egy ép fiú képe
  • feladat: preferencia-sorrend kialakítása, ki a legszimpatikusabb fiú
  • eredmény:
    • az a gyermek, akinek preferencia-eredménye leginkább egyezett a társadalom többi tagjának eredményével → ő központi figura a csoportban –  vagyis: a társadalmi normákat leginkább ő sajátította el
    • az a gyermek, akinek eredménye a legkevésbé egyezett a többségével → ő peremhelyzetben lévő gyermek – vagyis: ők azok, akik leginkább barátkoznak fogyatékos gyermekekkel

Felnőttek kérdőíves vizsgálata:

  • fogyatékosokkal szembeni viselkedésüket vizsgálták
  • többségük nem szívesen létesít kapcsolatot fogyatékos személlyel
  • félnek a fokozott függőségtől
  • a fogyatékos személyek – kötelezettséget jelentenek számukra
    • domináns személyek:
      • szeretik, ha mások függenek tőlük
      • akkor nem szívesen barátkoznak fogyatékosokkal
    • peremhelyzetben lévők:
      • testi ügyesség terén gyengébbek
      • ők szívesebben barátkoznak fogyatékosokkal

Akadályozottak kapcsolatkezdése:

  • félnek a kapcsolatok kezdeményezésétől
  • mellőzöttnek, visszautasítottnak érzik magukat
  • úgy érzik, h. az épek viselkedése mesterkélt
  • szeretik eltüntetni a fogyatékosokra jellemző stigmát
  • interneten szeretnek ismerkedni, mert akkor elsősorban a belső jegyeiket adják ki, utána a külsőt

DAVIS – kapcsolatalakulásának szakaszai:

/ ép személy kapcsolatalakulása fogyatékos személlyel /

  • látszólagos elfogadás: társadalmi norma miatt fogadja el a fogyatékost
  • áthatolás: a személyes jellemvonásokra összpontosít, nem törődik a fogyatékossággal
  • kapcsolat jobbítása: az ép személy az egész személyiséget látja – kompletten a fogyatékos személy pozitív és negatív tulajdonságait

 

Serdülőknél:

  • fiúk: a fizikai funkciók elváltozásait utasítják el jobban
  • lányok: a kozmetikai elváltozásokat utasítják el jobban
  1. A SÉRÜLT GYERMEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK PSZICHODINAMIKAI FELTÉTELEI

Épek – személyiségkomponensének alakulása:

kedvező                            megfelelő

INGER                semleges                        információ                 JÓ KOGNITÍV FEJLŐDÉS

kedvezőtlen                      felvétele                     szenzomotoros és

intellektuális kompetencia

érzés

/ kompetencia = hatékonyság, tudja uralni környezetét /

 

 

Fogyatékos személyek – személyiségkomponensének alakulása:

Kedvező                 torz v. hiányos            ELÉGTELEN   v.

INGER               semleges                        információ                   MEGVÁLTOZOTT

kedvezőtlen                 felvétele                           KOGNITÍV FEJLŐDÉS

                                                                                                       szenzomotoros és

                                                                                                       intellektuális inkompetencia

                                                                                                       – érzi és tudja magáról h.

                                                                                                          nem elég hatékony

 

 

Épek – teljesítmény-motivációs személyiségkomponense:

PROBLÉMA                   a problémahelyzet sikerrel

FELADAT                       zárul, sikeres a feladat-                            IGÉNYSZINT 

megoldás                                                 -folyamatos sikerek

hatására feljebb rakja a

mércét

kompetencia-érzés = „hatékony, ügyes vagyok” érzés

 

 

Sérült gyermek- teljesítmény-motivációs személyiségkomponense:

 

PROBLÉMA                         sikertelen a probléma-                          IGÉNYSZINT 

FELADAT                            illetve feladatmegoldás

kudarcélmény                            – inkompetencia érzés

– kevésbé hatékony a

gyermek

Épek kompenzáló szociális személyiségkomponense:

elfogadó   →         biztonságérzés →       – kiegyensúlyozott

érzelmek

„OKÉ”-ÉRZÉS                                                                                          – autonómia

– függetlenség

helyeslő →   jó lelkiismeret  →      –  erkölcsi harmónia

– szociocentrizmus

KÖRNYEZETI                                                                             / kp.-ban a szociális közeg /

   ATTITŰD

viszonyulás

elismerő  →  értéktudat  →         – pozitív önértékelés

kitüntető  →  előnyös                →      adekvát szerepvállalás

megkülönböztetettség

érzése

Fogyatékos gyermek kompenzáló szociális személyiségkomponense:

elutasító     →    biztonságvesztés  →   érzelmi függőség

szorongás

„NON- OKÉ”

ÉRZÉS

 elítélő  →   rossz lelkiismeret   →   egocentrizmus

KÖRNYEZETI ATTITŰD

lekicsinylő  →   csökkentértékűségi  →  kompenzáció

érzés stigmatizáló  →  hátrányos                →   kompenzációs

megkülönböztetettség      beolvadási vágy

érzése

– nem akar stigmatizált

lenni

  1. EMBERKÉP VÁLTOZÁSA A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIÁBAN
  1. EMBERKÉP:

Biológiailag sérült személy  → pszichológiai sérülés → a sérült ember MÁS, ELTÉRŐ, mint az ép ember

  1. EMBERKÉP:

pszichológiai sérülés    →    ép és sérült biológiai állapotú ember

Ép személy – egyaránt lehet pszichológiailag sérült

  1. EMBERKÉP:

Sérült személy           ép pszichológiai állapot                     – sérült biológiai állapotú ember is lehet ép pszichológiai állapotú Ép személy               sérült pszichológiai állapot

Szociális mediáció, közvetítés útján – a szociális közeg hozza létre a pszichológiai sérülést, pszichés betegséget.

Gyógypedagógiai pszichológia
Show Buttons
Hide Buttons
designed by Honlapdiszkont