Minden év decemberében fogadkozunk, hogy az új évben biztos, hogy elkezdjük a fogyókúrát, leszokunk a dohányzásról, vagy többet foglalkozunk majd a családunkkal. Mégis ugyanazok az ígéretek ismétlődnek évről évre – vajon miért?

A fogadalmak lelki háttere

“Az év utolsó napja különleges helyet foglal el a naptárban: a legfontosabb családi ünnep után az újjászületés kerül a középpontba. Egy új, jobb élet reményében vágunk neki az új esztendőnek, s persze azt is tudjuk, min szeretnénk változtatni ahhoz, hogy mindez sikerüljön. Ezek a rítusok, fogadalmak az emberi élet újabb szakaszát jelölik” – mondta Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus.
„A szilveszteri összejöveteleken közösen ünnepeljük meg a régi szokások utolsó maradványait, és ez a különleges nap szimbolizálja az új nap, új év, új élet, új fogadalmak jelképét. Az év vége a legalkalmasabb csomópont, a leghosszabb munkaszünet, a legkonkrétabb alkalom átvezetni a régi időszakot az újba. Ebben a néhány napban összpontosul a javítás, a pozitív fordulat lehetősége, és a megújulás szükséglete is ekkor jelentkezik igazán. Értéket adunk az előző évnek, fogadalmat teszünk és próbáljuk biztosítani magunk számára legfőképp, hogy idén sikerülni fog, ami tavaly nem ment, esetleg szép lassan kimerült, elapadt. Idén lesz elég akaraterőnk felkelni, lefogyni, rendet rakni, káros szokásainktól megszabadulni. A komoly döntéseket könnyebb meghozni az új év kezdetén, az új lehetőségek tengerén, amikor az életünk fordulóponthoz ért.”

Forrás: Thinkstock

Miért teszünk fogadalmakat?

Saját életünk megváltoztatásához a döntésen kívül elvileg semmiféle rituáléra, ígéretre, határidőre nincs szükségünk, valamiért mégis úgy érezzük, hogy a fogadalmak segítenek előre haladni az új úton, vagy legalábbis erőt adnak a nehéz kezdeti időszakban. „Bár minden év január 1-jén emberek milliói tesznek újévi fogadalmat, a pszichológiai kutatások szerint az emberek háromnegyede ezt nem képes megtartani és már az első próbálkozás után kudarcba fulladnak az új, idealizált remények. A siker kulcsa tehát nem maga a fogadalom, hanem az akaraterő: kutatások bizonyítják, hogy akaraterőnk jobban előrejelzi sikerünket, mint az intelligenciánk. Erősebben meghatározza vezetői hatékonyságunkat, mint a karizma és nagyobb szerepet játszik mondjuk egy házasság boldogságában, mint az empátia. A kitartás és az akaraterő együttese határozza meg hatékonyságunkat az életben. Ez a tendencia már jóval korábban ismert volt, hiszen már Goethe is így határozta meg a siker receptjét: 1% tehetség, 99% szorgalom.”

A szakértő azt is hozzáteszi, hogy azok az emberek, akik nagyobb kontrollal rendelkeznek érzelmeik és figyelmük felett, nagyjából minden másban is jobbak. Egészségesebbek és boldogabbak, kielégítőbb és hosszabb kapcsolataik vannak, több pénzt keresnek, és tovább jutnak a karrierjükben. Jobban kezelik a stresszt és a konfliktusokat, könnyebben túlteszik magukat a sorscsapásokon. Tovább is élnek.

Forrás: Thinkstock

Segítség az igazi újrakezdéshez

Fogadalmainkat azért is veszítjük el már rögtön az első körben, mert általában olyan dolgokat jelölünk meg, melyekkel szemben gyengék vagyunk. Az elképzelt új élet szabályai inkább vágyálmok, melyeket gyakran mi magunk sem veszünk komolyan. Ezért az egész nem más, mint egy rítus, mely bukás esetén is újrakezdhető a következő periódus kezdetén, a legközelebbi új év folyamán. Ahhoz, hogy az új élet valóban el is kezdődjön, nem árt odafigyelni néhány lépésre.

– Ne törekedj lehetetlen, homályos utópiákra!

– Legyen a vállalás reális, konkrét és sosem általános.

– A fogadalmak betartásakor ne vállalj túl sokat, egy-két ígérettel érd be.

– A tervek egy adott, mérhető viselkedésre vonatkozzanak, ne pedig egy tulajdonság megváltoztatására.

– A „legyek szorgalmasabb, pontosabb, fittebb” típusú fogadkozások helyett érdemesebb pontosan behatárolni törekvéseidet, pl. „naponta tanulok egy órát”, „minden reggel beérek a munkahelyemre nyolc órára” vagy „hetente háromszor futok harminc percet”.

Ezek mellett nagyon fontos az is, hogy ne értékeld kudarcként, ha nem tudod mindig maradéktalanul teljesíteni a fogadalmaidat – vallja Skultéti-Szabó Katalin. ,,Az akaraterőd ugyanúgy viselkedik, mint az izmaid; egy idő után elfárad és kiszolgáltatottabb leszel a kísértéseknek. Minél többet használod egy nap, annál kevesebb marad belőle nap végére. Kutatások bizonyítják, hogy reggel több akaraterőnk van, mint este. Ezért van az, hogy egy kemény átdolgozott nap után a fogyókúrázó sutba vágja újévi fogadalmait és jól bevacsorázik. Akárcsak a sportban – nagyobb akaraterőre tréningezheted magad, ha fokozatosan, apró lépésekben fejlődsz és pozitív visszajelzéseket kapsz – például: a mérleg nyelve kevesebbet mutat -, ezzel a sikerélménnyel a lelkesedés is megnő. Visszaesés mindig lesz, ám ezt ne értékeld túl, a kudarc természetes velejárója ennek a műfajnak.”

Forrás: Thinkstock

Ne feledd: bizonyos szokások megváltoztatása komoly küzdelmet jelent, melyben a kihívó is saját magunk vagyunk. Ebben a párharcban nem számít a sikertelenség, csak az eltökéltség, hiszen minden apró, jó irányba tett lépés a saját javunkat szolgálja.

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest, Skultéti-Szabó Katalin pszichológus Budapest

Miért (nem) tartjuk meg újévi fogadalmainkat?
Show Buttons
Hide Buttons
designed by Honlapdiszkont